5 + 1 ok, amiért jó a csend egy párkapcsolat hétköznapjaiban

Abban persze a szakemberek is egyetértenek, hogy a kapcsolat elején, az ismerkedés időszakában igen kínos lehet a csend – úgy tűnhet, hogy nincs közös témánk, nincs miről beszélgetnünk, vagyis lehet, hogy nem is passzolunk össze? Ugyanakkor úgy gondolják, hogy a hosszú távú kapcsolatokban a csend teljesen természetes kell, hogy legyen. És kell is, hogy legyen csend két ember között. Íme 5 + 1 ok, amiért jó a csend egy párkapcsolat hétköznapjaiban.

Könnyedséget mutat két ember között

Két ember között, akik szeretik egymást, a csend nem zavaró, nem kellemetlen. Sőt, ilyenkor úgy érezhetik a felek, hogy a közösen átélt csend és hallgatás még közelebb viszi őket egymáshoz. Nem azt jelenti, hogy semmi közös nincs bennük, hanem éppen azt, hogy szavak nélkül is értik, érzik egymást, egymás rezdüléseit. Számukra kényelmes és megnyugtató a csend, légiesen könnyű és a kapcsolatot is azzá varázsolhatja.

Pihentet és feltölt

Az együttlét során bekövetkező csend alkalmat adhat arra, hogy pihenjünk és feltöltődjünk. Ez megtörténhet akár tévénézés közben is, vagy bármely olyan helyzetben, amikor a pár együtt van, de nem beszélget, például mindketten olvasnak, vagy bármilyen más dolgot végeznek együtt, de egymással nem beszélve. Ha megszokjuk és elfogadjuk ezeket a csendes pillanatokat, az a kapcsolatunk táplálójává válhat.

Ne legyen fegyver

Egyesek a csendet inkább büntetésként használják – így próbálnak meg elérni valamit a másiknál. Akarattal nem szólnak egymáshoz, a büntető csend így lesz ártalmas egy kapcsolatban. De ne hagyjuk, hogy így legyen, ne tegyük fegyverré azt, ami az egyik legszebb dolog lehet a párunkkal közösen töltött évek közben. A közös hallgatás, a közös csend az egyik legfelemelőbb érzés a világon.

Introvertáltaknak fontos pillanatok

Vannak, akiknek több, másoknak kevesebb olyan időszakra van szükségük napközben vagy hétközben, amikor nem beszélgetnek. Nem azért, mert haragszanak, egyszerűen csak a saját gondolataikkal, a saját dolgaikkal szeretnénk foglalkozni, vagy ilyen a természetük. Az introvertáltak például kifejezetten kedvelik az ilyen időtöltést, nekik talán még nagyob szükségük lehet ezekere a közös hallgatásokra. Ezt főleg akkor érdemes jobban figyelembe venni, ha mi épp az ellenkezői vagyunk.

Ne féljünk a csendtől

Inkább tanuljuk meg kitölteni azt. Sőt, ha együtt élünk valakivel, szinte jólesik, amikor magunk lehetünk egy csésze kávéval, a gondolatainkkal, a pillanat hangulatával. Nem kell és nem is lehet állandóan beszélni, a csönd egyszerűen elkerülhetetlen. Ha bekövetkezik, próbáljuk meg élvezni. Hallgatni a neszeket, meghallani azt is, amit máskor képtelenség. Csináljunk valamit, amitől jobban érezzük magunkat.

Nem kell csinálni semmit

A közös hallgatás nem azt jelenti, hogy ülünk egymással szemben a kanapén és némán bámulunk magunk elé. Ez csupán annyit jelent, hogy nem beszélgetünk, hanem mindketten tesszük a magunk dolgát. Olvasunk, rejtvényt fejtünk, internetezünk,vagy kézműveskedünk. Nem azon van a hangsúly, hogy mit csinálunk, hanem azon, hogy csendben, szótlanul, mégis könnyedén végezzük azt, mindenféle nyomás és teher nélkül. CSak arra figyeljünk, hogy egyikünk se unatkozzon közben.